Baphomet - I. fejezet

És ímé az első fejezet.
Tessék-lássék olvassatok, a véleményeteket pedig bátran hagyjátok alant a komment szekcióban.

Karakterszám: 36 809
Figyelmeztetés: erőszak
Korhatár: 16+

Baphomet - ajánló

 

Típus: (kis)regény
Besorolás: krimi, thriller
Korhatár: 16+
Figyelmeztetések: szereplő halála, erőszak

Íródott: 2016 (jelenleg szerkesztés, javítás alatt)
Karakterszám: 333 814

"Megfordult, hunyorognia kellett, hogy tisztán láthassa a fölé tornyosuló alakot. Démon volt – kos fejű, pokolbéli szörnyeteg, dögszagot árasztott magából és izzott a bőre. Sikoltani kellene, gondolta Kathy, hosszan és élesen, vagy tüzet kiáltani, arra mindenki felfigyel. Az agya tudta, mit kell tennie, az agya meg akarta tenni, a teste azonban cserbenhagyta; halkan nyöszörögve meredt a démonra. Aztán minden összemosódott: éles karmok tépték fel a bőrét, a hús és az erek szakadásának hangja mindent eltörölt, csontok ropogtak és a kínzó fájdalomban talán sikoltott is. Csak a szél zúgását hallotta és azt az átkozott békabrekegést."

Lincoln James egész élete azzal telt, hogy gondját viselje értelmi fogyatékossággal küzdő öccsének. Teddy csak nyűg volt számára, mindig útban volt és mindig ott volt, aztán Lincoln szépen lassan rájött, hogy Teddy talán több egy gyereknél, több annál, ami; ő talán egy angyal, akit Isten küldött, hogy szóljon hozzá. Hogy küldetést adjon neki.
Az angyalok elcsépeltek, azokra nem hallgat senki. Talán a démonokra hallgatnak majd, és talán Lincolnra is fognak, ha démon lesz belőle. Az angyalok ugyanis nem ölnek embert, nem igaz?

----------------------------------

2015-ben kezdtem el megírni ezt a történetet, ami azóta sok változáson ment keresztül és jó néhány évig pihent a fiókban. Most szerkesztés alatt áll, és fejezetenként megosztom veletek a végleges verzió.

Bízom benne, hogy több lesz, mint egy tucat krimi és megéri majd a sok másik közül éppen ezt levenni arról a virtuális polcról.

A szereplők közül vannak, akik annyira a szívemhez nőttek, hogy biztosan találkozhattok még velük a későbbiekben is, úgyhogy ha másért nem is, ennek a történetnek meg kellett születnie, hogy ők tovább élhessenek majd.

Jó olvasást, és ne feledjétek a kommenteket sem, mert az író olyan állatfaj, ami örömmel legelteti rajtuk kiéhezett szemeit.

!! Kedvcsinálónak és hangulatteremtőnek megtaláljátok ITT a Pinteresten létrehozott táblácskát is !!

Fejezetek:

1   2   3  4  5  6  7  8  9  10   

A kezdet 2.0

Az első bejegyzés az újra működő blogon, az első nap.

Az első és legfontosabb.

Azoknak, akik ismernek, és azoknak, akik még nem: HardCandy néven fanfiction íróként kezdtem a pályafutásom, és lélekben mindig az is maradok. Néha Caps Lockkal üvölt a fejemben pár leírásra vágyó történet, de amikor odáig jutok, hogy képernyőre vessem őket, akkor semmi sem jön. Sajnos be kellett látnom, hogy a fanfiction írás korszaka nálam véget ért, de ha becsukódik egy ajtó, bemászom az ablakon!

HardCandy tehát él és virul, ha bárkinek is hiányoztam volna. Éppen itt szeretném kezdeni; rengeteg üzenetet és megkeresést kaptam az elmúlt időszakban egészen a mai napig, amiben kérdeztétek, hogy mégis mi történt a "the Hardest Candy" bloggal? Mi van a fanfictionökkel, és egyébként is, hová tűntem és miért nem írok? Hihetetlenül jól esett mindez, mert ez mutatja, hogy mennyire szerettétek a blogot és az írásaimat. Szeretném nektek megköszönni, hogy ilyen sokáig mellettem voltatok, és vártátok az új fanficceket - amik aztán mégsem jöttek. Egész sokáig azt gondoltam, hogy én ugyan be nem zárom a blogot, nem én mert én soha dehogy zárom nem én! Aztán rá kellett jönnöm, hogy nem fog már menni a fici írás, mert időközben úgy esett, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektettem a saját írásaimra. A fanfictiönöknek így sajnos búcsút kell, hogy intsek, de remélem, hogy nem okoztam nagyon nagy csalódást ezzel a bejelentkezéssel.

Az újra nyitott blog új kezdetet jelent. Nekem legalábbis mindenképp. Bízom benne, hogy az itt elszórt írásokat is olyan szeretettel fogadjátok majd, mint korábban a ficijeimet, és megtaláljátok ezekben is azokat az izgalmakat és rejtett mondanivalókat, amiket eltemetek a betűhalmazaim alá. Hozzatok ásót, és essünk neki, mert őszintén kíváncsi vagyok a reakciókra. Szóval csak őszintén!